Eight

Halihó! :) Kellemes húsvéti ünnepeket Nektek! :) És mellé jó olvasást! :) 

Niall

Faith mellettem feküdt az ágyon. Hosszú haja szanaszét volt a párnán. Egy tincset az ujjaim közé fogtam és vidáman csavargatni kezdtem.

- Hogy csinálod, hogy a hajadnak is mogyoró illata van? - csókoltam meg a feje búbját, mire ő felkuncogott.

- Biztos a túl sok mogyoró evés miatt - jegyezte meg, majd hasra fordult és úgy nézett rám. - Hamarosan szupersztár leszel, Niall.

- Kicsit túlzásnak vélem a szupersztár dolgot - vigyorogtam rá.

- Rajongani fognak a szöszi buksidért és az édes pofidért - böködte meg ujjával az arcom.

- És mind hiába, hisz te már lefoglaltál magadnak - kaptam a számmal ujjai után.

- Ha csak el nem felejtesz - Erre a mondatára felkaptam a fejemet. Remélem csak viccelt.

- Téged lehetetlen elfelejteni. Már csak azért is, mert egyetlen lánynak sincs olyan finom illata, mint neked - motyogtam neki, miközben visszadőltem a párnámra. Faith mosolyogva fölém hajolt.

- A mogyoróra gondolsz?

- Én már csak Faith-illatnak hívom. Holnap indulunk Harryékhez. Ő a göndör tudod..

- Aki mellettünk állt, nem? - bólintottam - Ott lesztek öten srácok?

- Igen, sajnálom előre a családját - feleltem vigyorogva - Utána még két napra hazajövök.

- Ajánlom is. A szupersztárom hiányozni fog ám - csókolt meg. - Erről jut eszembe, én szeretném megkapni az első autogrammot, amit adsz.

Felállt az ágyból és a fiókból kihalászott egy papírt és egy tollat. Visszajött mellém, majd odanyújtotta.

- Mit írhatok rá? - kérdeztem tőle vidáman. Törökülésben ült, és a füle mögé tűrte az egyik hajtincset, és kicsit gondolkodva válaszolt.

- A legelső rajongódnak, Faith-nek - mondta, én pedig sebesen írni kezdtem a papírra. A végére odafirkantottam a nevem, és odaadtam Nutsnak.

Végigfutatta rajta a szemét, majd játékosan a vállamba ütött.

- Idióta - motyogta, s közelebb hajolva megcsókolt és eldöntött az ágyon. A papír a kezéből kihullott, amire szálkás betűimmel ez volt írva: Gyönyörű vagy, Nuts.

×

Most az egyszer úgy gondoltam ideje lenne nekem felkelteni Faith-t. Anyának szóltam még tegnap este, hogy időben fel kéne keltenie engem, hogy még azelőtt odaérjek, hogy a szőke szépségem felkelne. Útközben beugrottam egy pékséghez, és vettem neki is és magamnak is reggelit. A zacskóval a kezemben vidáman fordultam be az utcájukba.

- Nuts, hoztam reggelit - susogtam halkan belépve a szobába. Teljes sötétség honolt az apró szobában, így nagy nehezen bukdácsolva eljutottam Faith ágyáig. Az éjjeli szekrényre leraktam a péksüteményes zacskót. Nuts alvó alakja fölé hajoltam és az arcát kezdtem puszilgatni. Apró sóhaj hagyta el ajkait.

- Jó reggelt, Niall!

Szemeit még nem nyitotta ki, de mosolyra húzódott a szája. Egy kedveskedő jóreggelt csókot nyomtam rá.

- Neked is Faith! Nem vagy éhes? - És végre láttatni engedte ragyogó kék szemeit.

- Neked nem Harryékhez kéne menned? Ismerkedni a bandatársaiddal? - ült fel az ágyban, és nekem döntötte a fejét.

- Annyi időm van, hogy a barátnőmmel reggelizzek és esetleg vele töltsem a délelőttöm, ha neki nincs kifogása.

- Várj, meg kell kérdeznem tőle - vigyorodott el, s közben a zacskóért nyúlt. - És mi finomat hoztál a barátnődnek reggelire?

- Hát úgy mindent. Gondoltam az én pocakomra is - simogattam meg az említett részem, mire Faith felnevetett.

- Nehogy éhen maradj, Niall. A végén elfogysz nekem, és nincs ki szeressen.

- Fél perc alatt rád szállnának a pasik, ha nem lennék.

- De szerencsére itt vagy, és senki sem száll rám - mosolyodott el. Ráhajoltam az ajkaira és mohón ízlelni kezdtem édes ajkainak ízét.

×

- Niall! Figyelj, dobom - hallottam meg tőlem fél méterről Harry hangját. Odasétált mellém, majd egy jól irányzott dobással a nyitott számba dobta a sütit, ami a kezében volt.

- Szép volt - tapsolt meg minket Liam, aki bézsszínű kanapén elterülve nézte végig a mutatványunkat. A másik két srác egy-egy fotelt foglalt el a nappaliban. Harry anyukája szánt meg minket egy kis sütivel, miután a tábor után hozzájuk mentünk.

A fiúkkal egyből megtaláltuk a közös hangot és egész jól összebarátkoztunk. Még ha nem is érünk el majd nagy sikereket, akkor is örülök, hogy összekerültem velük.

- Na még egyet - mondtam a göndör hajú srácnak, és már tátottam is a számat.

- Még mit nem! Megeszed így az összeset - húzta magához a sütis tálat, mint egy kisgyerek a játékát. Körbenéztem a nappaliban, mindannyian kiterülve voltunk a sok édességtől már, alig bírtunk moccanni.

- Csak egyet - néztem rá, majd megrázta a fejét. Végül süti nélkül én is a tv-hez fordultam a többiekhez hasonlóan. Valami idétlen műsor ment benne, de nem igazán volt kedve senkinek felállnia a távirányítóért, hogy elkapcsoljon. Hirtelen valami fejbe talált, és Harry vigyorából arra következtettem, hogy mégis csak megajándékozott a süteménnyel. Mielőtt visszadobhattam volna, a telefonom kezdett csörögni.

- Szia Nuts! - vettem fel vidoran a mobilomat, mire mind a négy srác közelebb húzódott hozzám. - Hogy vagy? Minden rendben?

Mielőtt Faith válaszolhatott volna, Liamék egyszerre kiabáltak bele a telefonba, hogy üdvözöljék a barátnőmet. Faith nevetése teljesen elbűvölt, s így alig eszméltem fel rá, hogy Louis pillanatok alatt kiszedte a kezemből a telefont.

- Szia Nuts! Nuts-nak hív Niall nem? - kezdett bele a beszélgetésbe. Én addig türelmesen leültem Zayn mellé - Ja, amúgy Louis vagyok. Bár azt hiszem láttuk egymást.

Jó negyed óráig elbeszélgettek, és néha-néha Harry is vidáman kurjongatott bele.

- Visszaadom a lovagodat, ha gondolod. Vigyázunk ám rá! - mondta, majd belecuppogott a telefonba és átnyújtotta nekem.

Azzal a mozdulattal, hogy elvettem tőle, felálltam és kimentem a teraszra.

- Hiányzol - suttogtam bele a telefonba. Faith néhány pillanatig csendben maradt, majd beleszuszogott a telefonba.

- Te is nekem. De a fiúk biztosan elszórakoztatnak - hallottam a hangján, ahogy mosolygott. Jó volt hallgatni őt, ahogy mesélte, hogy mi van otthon. Már most honvágyam volt, fogalmam sincs mi lesz, ha esetleg sikerül bejutnunk.